AZ ÉN LELOVICH-om (BOGYAI FRIGYES)
LELOVICH GYÖRGY A XX. SZÁZADI ERÓPA TALÁN LEGKIEMELKEDŐBB SOLYMÁSZA A SOLYMÁSZAT MAGAS ISKOLÁJÁNAK A FELIDÉZŐJE A MAGYAR SOLYMÁSZOK IKONJA.
ÉRDEKES EGYÉNI VILÁGLÁTÁSÁT, SZEMLÉLETÉT, KÖRNYEZETÉRŐL, A SOLYMÁSZATRÓL SOLYMÁSZOKRÓL HANGOZTATOTT NÉZETEINEK HÁTTERÉT PRÓBÁLTAM MEGÉRTENI, S TALÁN TALÁLTAN NÉMI MAGYARÁZATOT NEM ELSŐSORBAN SZÁMTALAN LEVELÉBŐL SZEMÉLYES TALÁLKOZÁSAINKBÓL INKÁBB KÖNYVEIBŐL VÉLEM E TITKOT MEGFEJTENI. EZEN ÍRÁSOM MÉLYEB MEGÉRTÉSÉHEZ JAVASOLOM ELOLVASNI : SOLYMÁSZ VOLTAM HORTOBÁGYON, A SOLYMÁSZAT ENCIKLOPÉDIÁJA, FAGYOS MEZŐKÖN CÍMŰ ÍRÁSAIT.
Bárkit szívesen fogadott, aki érdeklődött a solymászat iránt, s ha tehette hatalmas ismeret anyagát szívesen osztotta meg az érdeklődőkkel. Az érdelkődő feje föjött mintegy a távolba tekintve osztotta meg hatalmas ismeretanyagát az érdeklődővel. Ugyan akkor igen rossz véleménye volt az új solymász generációról a városi solymászokról, hiszen ezeknek se lovuk, se gémező solymuk nem volt, engedély nélkül szerzték be madaraikat, se vadász területük, se vadászati engedélyük nem volt, ahogy Ő fogalmazta az ne kezdjen solymászni akinek egy kövér tetüje sincs Pedig volt időszak amikor Neki még sovány tetűje se volt. S ezek a városi huligánok csak feltünési viszketegségből tartják madaraikat, bezzeg Ő, hogy lássák solymászati tudását, éhbérért vállalt munkát filmekben (annyi pénzt se kapott amennyiből az ebédet megvásárolhatta volna), minden olyan bemutatót elvállalt ahol bemutathatta tudását akár itthon akár külföldön. Igaz amikor nem volt madara, magával vitte 1963-ban Dániába Kálló Ferencet a váci klub solymász mesterét, aki mint "feltünési viszketegségben szenvedő" városi solymász (tehát huligán) biztosította a dániai bemutatóhoz a madarakat ,ugyanis Neki akkor nem voltak megfelelő madarai.
Ezek a városi solymász huligánok engedély nélkül vadásztak bezzeg..Az igaz, hogy néhányszor eseti alkalommal kapott röpítési, vagy gyakorlási engedélyt, de hosszú évtizedeken keresztül a kertek alatti solymászatot gyakorolta s bizony éveken keresztül szirti sasa, vagy héjája biztosította megélhetését, meg vizslája halfogási tehetsége.
Íme az egyik számára megszerzett engedély. Bizony Ő a társadalmi és tulajdonos változástól függetlnül változatlanul használta egykori vadász területeit, sőt vendégül látta külföldi solymász szervezetek elnökeit, solymász mestereit.......
A 70-es években a palotási közös vadászatot öreg héjájával együtt tekintette meg, mely bármely idegent meglátva pattogott a kesztyűn, mivel nem volt idegenekhez szoktatva, s így - Gyuri bátyám véleménye szerint - a vadőr 300 méternél nem tudta jobban megközelíteni...
Mindenütt bizonyítani akart, s ezért semmilyen áldozattól nem riadt vissza. Arra lettem kiváncsi mi a motorja ennek a hatalmas erejű bizonyítási vágynak , miért akart minden áron kitünni ? Talán e kérdéskörre választ kaphatunk a fagyos mezőkön című írásából.
Már gyermek korától erősen vonzódott a vadászat a természet iránt. Viselkedése. környezetéhez való viszonya eltért az átlagostól. Ő volt a család fekete báránya. Családja nem bízott abban, hogy önállóan képes saját munkájával , rábízott vagyon működtetésével saját magát önállóan eltartani, ezért a család megmaradt földjeiből se kapot tulajdonrészt. hanem e helyett megélhetéséhez némi appanázst kapott. Írásaiból számomra az tünt ki, nagyon hiányolta az anyai szeretetet,és megbecsülést. Az egész családja az átlagtól eltérő viselkedése világlátása miatt úgy kezelte mint akinek egy kerékkel kevesebbje van, pedig véleményem szerint eggyel többje volt.
Életrajzi írását végig olvasva mindvégig azt a hatalmas bitonyítási vágyat, kényszert éreztem mellyel édesanyjának, testvéreinek rokonainak kívánta bebizonyítani, hogy önálló sikeres életre alkalmas . A vadászat, természet iránti vonzalma, e téren szerzett szakmai ismeretei tudása nem csak hazánkban, hanam nezetközi szinten is egyedül álló és számára, elismerést biztosít és rajta keresztül hazájának is. Egy egy sikeres film után mindíg felkereste pesti rokonait, talán így hozva tudomásukra elért sikereit, s remélhette, hogy a családjától is kap némi elismerést.
Természet ismeretét mélyen beépítette életszemléletébe világlátásába. Részletesen leírja, a természet mozzanatainak alapos ismerete segítette Őt , hogy a világháború gyilkos viharából élve kikerült, majd sebesülten, a lakott településeket elkerülve, de élve haza került. Számára nagy csalódást jelentett, mikor a háborúból haza vánszorogva édesanyjának hírül vitték, hogy fia haza jött a frontról, a hirre rögtön azt kérdezte, hogy a kedvenc fia jött-e meg. Ezt írásaiban is felemlíti. Ez a fájó emlék talán tovább ösztönözte arra, hogy bebizonyítsa, Ő is van olyan - ha nem különb - mint testvére. Végül megélhetését is természet ismeretének köszöhette, akár a filmforgatások szakmai előkészítését, az állatok betanítását, vagy a béka gyűjtési módszereit szemléljük. Ő ezeken a területeken is bizonyította, hogy másoknál különb, másoknál eredményesebb.
Ennek a hatalmas bizonyítási vágynak is köszönhetjük, hogy számunkra solymászok számára nemzetközi szinten is kiemelkedőt alkotott. Nemzetközi elismerést biztosított szakmai tudása több természetfilmben is.
Bizonyítási kényszerét, szárnazása miatti üldöztetését sokan ki is használták, s éhbérért dolgoztatták, melyet a siker érdekében elfogadott.
Életrajzi írásában gyakran emlegeti, hogy neve nem szerepel az elkészült filmekben, róla szóló írásokban. Ez részben igaz is, azonban Homoki Szárnyas vadászmesterek című könyvében név szerint is több helyen említik, s bemutatják solymász tanyáját.
(A solymászok megfigyelhetik a sólyom dobását - nem engedését- , melyet a napjainkban szinte általánossá vált anwart solymászok többsége nem is ismer.
Kedvenc szirti sasával
Származása miatti mellőzését, negatív diszkriminációját tudomásul vette, beépítette életszemléletébe. Azonban meg kell jegyezni, gyakran tett is azért, hogy sokan betartsanak Neki. Ő az akinek madarait állatait , ha nem voltak folyamatosan őrizve, elengedték, zavarták stb. stb. Írásaiból tudjuk, hogy Veszprémben Náday Sanyi felesége, ha megátta sírógörcsöt kapott. Írásaiból mindenhonnan visszaköszön, hogy lakhelyén is és munkahelyein is nehezen viselték egyéniségét.
Egykori osztály társai, földijei, rokonai igyekeztek számára olyan lehetőséget biztosítani, ahol kiemelkedő szakmai ismereteit kamatoztathatja, s egyyben némi jövedelemhez juthatott.
Az újkori magyar solymászat szempontjából is kiemelkedő a tevékenysége. A solymászat szemponjából Bástyai Lóránttal hasznos, egymást kiegészítő párost alkottak. Mig Lelovics minden áron a saját solymászatát, a saját solymásszati lehetőségeit kívánta megteremteni - hisz Ő a solymászat magas iskolájának a felidézője - , tehát, ha neki megteremtődnek a solymászati feltételei, bizonyítási lehetőségei, akkor a magyar solymászat feltételei teremtődtek meg. Nem véletlen, hogy Bástyaival Törökszentmiklóson alapították meg a magyar solymász vadász társaságot, s az egykori Lelovich birtok ill környéke lett kijelölve solymász területnek, később a ragadozó madár kisérleti telepet is az egykori birtokaik területén hozták létre. Bástyai mindvégig a szervezett magyar solymászat megteremtéséért dolgozott, ahogy lehetősége volt, szervezetbe tömorítette a solymászokat ill. a solymászat iránt érdeklődőket. Igyekezett számukra a legális solymászati lehetőségeket biztosítani. Miután Magyarországot elhagyta Ő szervezte meg a Walesi solymász klubot is. Folyamatos levelezésbe állt a hazai solymászokkal és lehetőségeihez képest mindent meg tett, hogy a szervezett hazai solymászat ügyét előbbre lendítse. Nemzetközi fórumokon igen sokat segített a magyar solymászatnak, a magyar solymászoknak.
Félre értés ne essék Lelovich bárkinek segített aki hozzá fordult, sőt sokat tett a telepi solymászatok létrehozásáért. Egész életében bárkivel ki hozzá fordult szívesen, nagy lelkesedéssel osztotta meg tudását, s mint írásaiból tudjuk néhányan ezzel vissza is éltek. Természetesnek vette, hogy a solymászat feltételeinek a megteremtése az Ő solymászati lehetőségeinek a megteremtésével kezdődik. Ez levelezésünkből is kitűnik, amikor szemrehányást tesz, hogy a szakosztályi madár beszerzésnél nem először Neki küldtem a begyűjtött héja fiókákból. Ő mindíg a profi telepi solymászatban gondolkodott, s ha erre alkalom nyílt mindent elkövetett, hogy egy újabb solymász telep létre jöhessen.( lásd dzsigt.hupont.hu. solymásztelep Palotáson.) Hiszen itt tudta bemutatni hatalmas solymász tudását, s bizonyitani azokat az erényeket, melyet fontosnak tartott /pl: profi lovaglást/
folyt köv: