Az én turul madaram (Egy törvénysértő eljárás története)
Mint írásaimból kiderül, mindíg a szervezett solymászat híve voltam és évtizedekig a legális szervezett solymászatért tevékenykedő solymászok meghatározó személyisége, s így a solymászat elleni támadások első számú célpontja. Ezt évtizedeken keresztül tapasztaltam, azonban úgy véltem a jogi és szervezeti keretek megteremtése után ez a helyzet megváltozott, de tévedtem. Úgy látszik egyesk nem felejtették el, hogy hosszú időn keresztül nevem összefonódott a szervezett megyar solymászat és a szervezett ragadozó madár védelem megteremtésével.
Mint oly sokszor példát akartak statuálni, s ehhez a törvénytelen eszközök alkalmazását is jogosnak vélték a cél szentesíti az eszközt elvének megfelelően. Lássuk mi köze van ennek az én turul madaramhoz! :
1991-ben Duhay Gábor _ szakosztályunk titkára _ komoly áldozatokkal elérte, hogy a hazánkból kivonuló szovjet csapatok által használ reptér biztonsági vadász sólymok hozzá kerüljenek, ezzel megteremtve egy magyar vadászsólyom tenyész telep alapjait. Az öt vadászsólyom közül négy északi (f.rusticolus rusticolus) tojó és egy rusticolus altaicus, másnéven havasi sólyom, ill. magyarul turul, Árpád nemzetségének szent sólyma volt. Mivel Gábor az idő tájt kezdett a term véd minisztériumnál dolgozni, bizonyos szakosztályi ügyek intézését és az altáji sólymot átadta nekem. (A négy tojó Rajnik Ferencnél maradt, ahonnan rejtélyes körülmények között eltüntek, de ez egy másik történet.)
A sólyom bemutatása , megszakértése után megkaptam a névre szóló tartási engedélyt. Négy évre rá "kiderült", hogy madaram rendszertanilag nem a vadász sólymok közé, hanem a kerecsenek közé tartozik.(Azt, hogy hogyan is derült ki , a bíróságon sem sikerült megállapítani) Erre hivatkozva felszólítottak a madár leadására., Mivel határozataik ellen fellebeztem _ annak ellenére, hogy a fellebezési jogot hivatalból nem biztosították- Elhatározták, hogy a madaramat elkobozzák. Jogalapot úgy próbáltak teremteni, hogy elnökünket Dr Aradi Jánost "rábeszélték", mondjon le a madár tulajdon jogáról az MME javára, majd az MME is lemondott tulajdon jogáról. (Aradi később kijelentette: lemondott róla, hisz a Lánc-hídról is lemondhat, mivel nem az övé) Ezen nyilatkozatok alapján természetkárosítás büntette címén feljelentést tettek a rendőrsége, majd nyomozókkal, hatósági tanukkal gépkocsikkal a szomszédos háztulajdonosok megdöbbenésére, házamat körül vették házkutatást tartottak . a madaramat lefoglalták és elvitték. A jkv. tanusága szerint a hatósági tanuk : Dr Rodics Katalin és Dr Kalotás Zsolt voltak, a madarat mint hozzá értő Bagyura János vitte el. Megalapozatlan jogszabály sértő bűnvádi eljárásukkal egzisztenciálisan is meg akartak semmisíteni, hisz elitélésem esetén mint vállalati vezető - büntetett előélet miatt- továbbiakban vezető beosztást nem tölthettem volna be, ezen kívül megvonták volna a fegyver tartási és a madár tartási engedélyemet is.
A későbbi bűnügyi kihallgatáson és a peres eljárás folyamán az is kiderűllt, hogy Dr Kalotás Zsolt a rendőrségen azt állította, hogy 1994-re nincs érvényes tartási engedélyíem az altáji sólyomra, melynek ellenketőjét az általa aláírt és lepecswételt dokumentu, igazolja. A levelezések, határozatok fellebezések, bírósági itélet, mintegy száz oldalt tesz ki és három évig húzódott. Közben madaramat a jogerős hetározatok ellenére elengedték. A határozatok megsértői, a rendőrségen hamisan tanuskodók, továbbra is beosztásukban maradtak ,ellenük eljárást nem folytattak. A dokumentumok elolvasásából mindenki sokat tanulhat.
DOKUMENTUMOK
MIVEL A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR AZ ÖSSZES -JOGSÉRTŐ- HATÁROZATUKAT MEGSEMMISÍTETTE, HATÁROZATÁT AZ MME BÍRÓSÁGON MEGTÁMADTA
Dokumentumok igazolják, hogy madaram sem az MME, szem a Szakosztály leltárában nem szerepeltek
Bízom benne mindkét oldal sokat tanult az eljárás során és reménykedek, hogy másokkal szemben hasonló eset ma már nem történhet meg.
Gyöngyös a hím altáji sólymocskám kinek vedlő súlya 1300 - 1350 gr volt.
Jobb szárfedőin toll fodrossága volt, valósznűleg beltenyészet következménye.
Kedves szelíd madár, a család egyik kedvence volt, de "keményebb" volt mint az általam ismert kerecsenek