A RAGADOZÓ-MADÁR VÉDELEM ELSŐ ORSZÁGOS SZERVEZETE, AZ 1971. JUL.18-ÁN INTÉZKEDÉSI TERVET KIDOLGOZÓ MAVOSZ RAGADOZÓMADÁR-VÉDŐ ÉS SOLYMÁSZ SZAKOSZTÁLY. (BOGYAI FRIGYES) 

 

 AZ AQUILA 1993-AS SZÁMA (105-121) A KEZDETEKRŐL TÉVES ADATOKAT TARTALMAZ.

 A solymászat hanyatlásával, a fegyveres vadászat elterjedésével a ragadozó madarak megbecsülése tisztelete egyre csökkent és ezzel párhuzamosan ősi szakrális jelentősége is elhalványult. A kapitalizmus mozgató rugója a profit éhség egyenes következménye volt a világ felosztása hasznos és káros oldalra. A károsat ki kell irtani , mivel az nem hoz profitot, sőt csökkenti, a hasznost pedig - a minél nagyobb profit érdekében - maximálisan ki kell használni. Ebbe az új világrendbe a ragadozó madarakra nem volt szükség. Az intenzív vadgazdálkodás eleve un. duvad mentes területeket követelt. A ragadozók tűzzel vassal való irtása létszámukat csökkentette, de fennmaradásukat a DDT és a klórozott szénhidrogének nagyarányú használata veszélyeztette.

 A 60-as években kezdtek felfigyelni a ragadozó madarak rohamos csökkenésére, melyenek okát kezdetben és több helyen - így hazánkban is - évtizedekig a solymászat újkori fellendülésében látták. Azonban a lelkiismeretes tudósok a solymászokkal karöltve kezdték feltárni az alapvető okokat, a lassan bomló vegyszerek mezőgazdasági használatának egyre szélesebb körű alkalmazását.  Kezdetben a DDT ben annyira bíztak, hogy Amerikában a strandokon ködfüggöny előállításával szórakoztatták a nagyérdeműt. Hazánkban elsősorban a burgonya bogár ellen használták. Az emberek kézzel marok számra szórták és lélegezték be. A kutatók rájöttek ezen peszticidek káros hatásaira. Azt is kimutatták, hogy nem csak a ragadozókat, hanem az emberiséget is fenyegeti ezen vegyszerek hatása. A csúcs ragadozók csupán biológiai indikátorok, hiszen bennük akkumulálódik a préda állatok által elfogyasztott mérgező anyag, tehát a megmentésükre kidolgozott módszerek alapvetően az emberek megmentését szolgálják. (rák, szaporodás biológiai, idegrendszeri rendellenességek stb)

 E kis kitérő után térjünk vissza az újkori ragadozó madár védelem kialakulásához. Azért mondom újkorinak, mivel a ragadozó madarak - szakrális és solymászati jelentőségük okán - évezredeken keresztül kiemelt védelemben részesültek. Befogásukat, tartásukat törvények szabályozták, több országban elpusztításukat halállal büntették

A madárvédelemből kezdetben a ragadozók kimaradtak, hiszen ezek a csúnya madarak megfogják a kedves kis énekes madarakat, a finom húsú fácánt és foglyot. A nagy madarász Chernel is irtandónak tartott minden ragadozó madarat, Herrmann Ottó a hasznos-káros elméletével - a vércsék kivételével - e madarak pusztítása mellet állt ki. Tekintélye állásfoglalása pedig korában megkérdőjelezhetetlen volt. Ez a szemlélet a magyar madarászok között a 60-as évek végén is megtalálható volt. Az akkor még működö madárpiacokon gyakran mesélték, ha ragadozót fognak, annak vagy szemét kiszúrva, vagy lábait levágva engedik szabadon, hogy többé ne foghasson védett madarakat. És Ők akkor úgy gondolták helyesen járnak el. Természetesen ez nem volt jellemző minden madarászra.

 A ragadozó madarak káros megitélése napjainkig tart, hiszen a természetvédelmi hatóságok engedélyével baromfi és fácán telepeken a héja még napjainkig is befogható. (ha nem kerül solymászokhoz akkor agyon csapják.) Különböző vadászati fórumokon mindíg téma volt egyes ragadozó madár fajok irtásának, majd apasztásának a kérdése. Ma az erősem megnövekedett egerész ölyv állomány került napirendre. Azonban az apróvad állomány megfogyatkozásának a fő okait nem tudják, nem akarják megszüntetni:

 - az elmúlt 20-25 évben a vaddisznó állomány mintegy  tízszeresére nőtt. (Ez a fekete sereg mindent felfal amit a földön, vagy földközelben elér, legyen az haszon, vagy védett!! állat)

 -Egyes vadász területeken egy hónap alatt több róka kerül terítékre, mint 25-éve egy egész évben. 

 - A becslések szerin egy millió kóbor kutya és macska pusztítja a haszon és védett állatokat

 - A több millió nyomor szinten élő ember igyekszik mindent elejteni amivel éhes gyomrát megtöltheti.

 Mindezeket össze vetve az egész magyar ragadozó madár állomány "kártétele" elhanyagolható.

 Hazánkban a Madártani Intézet-ben  nem dolgoztak ki hatékony programokat a ragadozó madarak védelmére. Minimális befolyásuk a vadászható fajok listájának ösze állítására volt. Nem vették tudomásul a statisztikákkal is alátámasztott évi 5-6000 !!! ragadozó madár duvad kénti lelövését, sőt az európai méretű százezer szára lelőtt ragadozót sem. (lásd: dzsigt.hupont.hu  AMIT A DUVAD IRTÁSRÓL TUDNI KELL) A közép feszültségű elektromos vezeték hálózat madár pusztító hatását és ennek kiküszöbölését sem vizsgálták.  Fő energiájukat a solymászat beszüntetésére, korlátozására fordították. A civil társadalom által létrehozott, iskolákra, művelődési házakra támaszkodó szervezetek,- itt első sorban biológiai, madarász stb szakkörökre gondolok - elsősorban általános madár védelemmel foglalkoztak. A Pilisi Parkerdő madárvédelmi felelőse Szentendrey Géza (és néhány közeli madarász ismerőse) foglalkozott célzottan ragadozó madarak védelmével is.

 Magyarországon az első országos ragadozó madár védelmi szervezet a MAVOSZ Ragadozó-madár Védő és Solymász Szakosztály volt, mely ez irányú szervezett országos szintű tevékenységét 1971 jul. 18-án kezdte meg. (Elnöke Dr Tusnádi Győző a keszthelyi egyetem tanára az UNESCO magyarországi megbízottja, titkára:Bogyai Frigyyes, ragadozó madár védelmi felelőse: Duhay Gábor volt.)

 

 A MAVOSZ Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály ragadozó-madár védelmi felelősének 1973-as beszámolójának melléklete is bizonyítja, hogy 2 év alatt 404 konkrét fészek adatot szolgáltattak tagjaink, pedig féltett fészkeik adatait sokan nem közölték.

 A teljes beszámolót a MAVOSZ időszak dokumentumai között közlöm.

 Miután a szakosztály az OTvH, a MÉM és a MAVOSZ és a Szakosztály megállapodása alapján csatlakozott az 1974-ben megalakult MME-hez, annak alapító tagjai lettek és mint az MME Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály tovább folytathatták addigi sikeres védelmi munkájukat is.(Elnök:Janisch Miklós , alelnökök: Szentendrey Géza és Bechtold István, titkár: Bogyai Frigyes, madárvédelmi felelős: Duhay Gábor a fegyelmi ügyeket Dr Fodor Tamás intézte. solymász mester Dékány Péter, ebmester Pogány István, gazdasági felelős Dobner Lajos volt) /A dokumentumokat a dzsigt.hupont.hu linkjeiben olvashatod/ A csatlakozási megállapodást, valamint az MME Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály Dr Sterbetz István főtitkár és Jánossy Dénes elnők által jóváhagyott alapszabályát  alábbiakban közlöm, melyben egyértelműen rögzítve van, hogy az MME-n belül a ragadozó madarakkal kapcsolatban a szakosztály önállóan jár el és a szakosztály végzi a r.m tenyésztést és telepítést!!!

 

 

 

 

 Mint látható az általam  és munkatársaim által irányított ragadozó madár védelmi tevékenység  MADÁRTANI INTÉZET kutatási tervének a keretein belül folyt az OTvH Elnökének jóváhagyásával.

 A szakosztály az egyesületi élet beindításával kűzködő MME-n belül töretlenül tovább folytatta madárvédelmi tevékenységét. Madárvédelmi munkatervét az új szervezet lehetőségeinek megfelelően aktualizálta, Tovább folytatta az akkor már több mint 500 fészkelési adatot tartalmazó fészek felméréseket, a kiröpüléshez kötött premizált fészek örzéseket és a zavartabb helyeken a folyamatos társadalmi jellegű örzéseket. Tovább folytatta felvilágosító jellegű előadásait, előadás sorozatait (Jókai Klubban, MOM Műv Házban, Kaposvári Főiskolás és kissé szerényebben a MAVOSZ EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEIBEN IS. A fokozottan védett kerecsen és a hazánkból már kipusztult vándor sólyom állomány vissza állítása érdekében  az aktív védelemmel párhuzamosan el akartuk kezdeni a sólymok természetvédelmi célú tenyésztését és vissza telepítését. Ekkor már több ragadozó madár fajt sikeresen tenyésztettünk és sikeres visszatelepítési kisérleteink voltak. Mindkettő iránt az oxfordi egyetem szaklapja is érdeklődött. Társadalmi munkában Pogány István elkészítette a telep építészeti terveit, Szentendrey Gézával a Pilisi Parkerdő területén területbejáráson kijelöltük a leendő telep helyét (Búbánat völgy végén) Az OTvH  is megigérte, hogy a szükséges pénz rendelkezésre áll.

 AZ MME RAGADOZÓ-MADÁR VÉDŐ ÉS SOLYMÁSZ SZAKOSZTÁLY 1974 ÉVI  RAGADOZÓ-MADÁR VÉDELMI MUNKATERVÉT IS MELLÉKELEM.

 A ragadozó madár védő és solymász szakosztály munkájáról levélben fejezte ki elismerését Dr Jánossí Dénes az MME elnöke és reményét fejezte ki a ragadozó madár tenyésztelep mielőbbi megvalósításával kapcsolatban. (levél mellékelve) A beilleszkedés azonban nem ment zökkenő mentesen. Szakosztályunk átlépésünkkor már kialakult szervezettel önálló bankszámlával, saját pénzeszközökkel rendelkezett, míg az MME egyes szervezeteinek még a levelezésre sem volt pénze, ezért az MME Ragadozó- madár védő és Solymász Szakosztály kölcsönzött az egyesületnek (ezt soha nem kapta vissza) Annak ellenére, hogy a szakosztály működését az elnök elismerte és dicsérte, a solymászat ellenzői úgy gondolták, hogy a ragadozó madár védelmet és a solymászatot szét kell választani. (E kor solymászatát bemutató írásaimban olvasható: Pátkai- Győry féle solymászat ellenes nézet természetvédelmi körökben olyan elterjedt volt, hogy még a solymászat szót is törölni akarták. Egyesek a solymászokat madárkereskedőknek tartották és ezt minden eszközzel próbálták bebizonyítani. A solymászokkal szemben nagyon nagy volt a bizalmatlanság, beépített ügynökök jegyzetelték az ott elhangzottakat ...) A ragadozó madár védelmi elképzeléseiket - Haraszthy László Madártávlatban megjelenő vissza emlékezései szerint. -  Dr Jánossy Dénes múzeumi szobájában tervezgették. Létre hozták a ragadozó madár védelmi tanácsot, melybe a szakoztályt nem vonták be ! A szétválasztást nem tárgyalással kívánták és hajtották végre, hanem a solymászatot és annak vezetőit a "Tanu" című filmből ismert módszerekkel igyekeztek lejáratni. (Néhány Példát: társadalmi tulajdon hűtlen kezelése címén jelentett fel a főtitkár, mely akkor a hazaárulás után a legsúlyosabb bűn volt - a rendőrség a vádat alaptalannak tartotta, 1975-ben az előre bejelentett szlovákiai solymász találkozóra utazásunk alkalmával a határon név szerint vártak, holmijainkat átvizsgálták, a menetrend szerinti busz járat autó buszát is szét szerelték, a buszon a sofőr szerin mögénk beépített embert ültettek a csőlátásra és szakmai szinvonalra jellemző, hogy NOVEMBERBEN csempészett kerecsen tojásokat kerestek nálunk. , Dékány Péternél látogatóban lévő solymász ismerősének - aki családjával nála nyaralt- a határon a mikró buszát darabokra szedték, a helyi rendőrséget nem hivatalosan tájékoztatták arról, hogy sólyom csempészés gyanujába kerül, melyet hamarosan a fél város tudott..Megbízottjuk előre elkészített jegyzőkönyvekkel kereste meg tagjainkat, hogy ellenem terhelő tanuvallomásokat írjanak alá, mivel mindez nem hozott eredményt, az általam  az OTVH és a szakosztályunk között létrejött megállapodásban engedélyezett évi 15 héja beszerzését és a 300 ft szakosztályi költség térítést, - miután tagjaink a tartási engedélyeket megkapták - , utólagosan szabálytalannak tartották, ellenem és vezető társaim ellen fegyelmi eljárást indítottak,és a szakosztály működését felfüggesztették, a solymászatot és a ragadozó madár védelmet szét választották. Természetesen a tenyész telepből sem lett semmi , a pénzt a túzok programra fordították. A tenyésztés és vissza telepítés elvetését Dr Jánossy Dénes a Búvár 1976/6 számában írt cikkében igyekezett megindokolni. /nem tudom milyen ráhatások következtében változtatta meg a tenyésztéssel kapcsolatos nézeteit de az élet Dr Jánossy Dénes megalapozatlan érveit sorra megcáfolta/

 A ragadozó madár védelem és a solymászat szétválasztás után a solymászat - mintegy az MME gyámsága alatt - tovább fejlődött.E helyzetre érvényes  a Haraszthy-Bagyura féle megálapítás az MME a solymászokat a világon egyedül álló módon befogadta. Valójában a solymászok az MME alapító tagjai voltak, az átlépés az OTvH, az FM , a MAVOSZ és a Szakosztály vezetőinek megállapodásának alapján történt. (A dokumentumokat a dzsigt.hupont.hu-n olvashatod)  Az átlépés feltételeiben még az MME megalakulása előtt a Szakosztály és a Hivatal képviselői írásban állapodtak meg (15000 ft évi támogatás, évi 15 héja utánpótlás, tanmadarak, röp és vadász terület biztosítása stb. a dokumentum a honlapon olvasható) Az 1971-ben hivatalosan, szervezetten országos méretekben megkezdett ragadozó madár védelmi munkát a Szakosztály a felfüggesztéséig sikeresen folytatta. (fészek felmérés, fészek őrzés) Ennek MME-n belüli hivatalos tovább folytatása érdekében az OTvH Elnökének megbízása alapján Dr Pátkay Imre a Madártani Intézet igazgatója hivatalos írásbeli megbízást adott. A premizált fészekőrzések és a fészekfelmérések dokumentumait, azok OTvH általi támogatásának dokumentumait mellékelem.

 A szétválasztás után döcögve induló védelmi munka hamarosan kidolgozta elképzeléseit. A fészek őrzést és felmérésr - mintegy 6 év megkéséssel - tudták újra szervezni. A gyakorlati kivitelezésben Bagyura Jánosra a tehetséges solymászra támaszkodva tevékenységük  töretlenül fejlődött,  Nemzetközileg is kiemelkedő sikereket értek el, talán az MME legsikeresebb szakosztályává váltak.

 A ragadozó madár védelem 100 évének az áttekintésében nem kapott kellő hangsúlyt a DDT és a peszticidek használata és a duvad irtás és a középfeszültségű hálózatok tartó oszlopainak számszerűsített hatása sem.

A védelem eredményeinek a bemutatása minvégig korrekt.

 E témakörhöz annit még hozzá kell tenni, hogy a ragadozó madár védelemmel foglalkozó szakemberek sok solymászok által kidolgozott módszert vettek át munkájukhoz (befogásnál, sapka alkalmazás, repatriálás-teljes vadröptetés stb.)  A tenyésztési tapasztalatok alapján sikerült náhány fajt megmenteni a kipusztulástól (kaliforniai kondor, a hallgatás tornyainak keselyűi...)

 AZ ALÁBBIAKBAN KÖZLÖM A FENTI ESEMÉNYEK ALAPBIZONYLATAIT ÉS NÉHÁNY KORABELI CIKKET.

 

 Az oxfordi megkeresésre küldtük el három cikkünket., A visszatelepítési, adaptációs kísérleteink iránt is érdeklődtek

 AZ ALÁBBI ÍRÁSOM A "DAJKA MADÁR" PROGRAMUNK 1972-ES ÖSSZEFOGLALÓJA, MELYET TOVÁBBI SIKERES ALKALMAZÁSOK KÖVETTEK.:

 

 HA ELJUTOK A 74-76 KÖZÖTTI IDŐSZAK DOKUMENTUMAINAK RÉSZLETES FELDOLGOZÁSÁIG, MÉG TÖBB DOKUMENTUM FOG ELŐ KERÜLNI.

 A MAVOSZ Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály MME-hez csatlakozásának feltételei:

 

Mint látható a Szakosztály csatlakozásának a feltételei között szerepel: az OTvH és a MÉM önálló vadászterületet biztosít és 50 madár tartásának az engedélyezése is szerepel.

 

 A megállapodás rögzíti, hogy a szakosztály folytatja a ragadozó madár fészek felmérést és térképezést.. Munkájához az OTvH és az MME évi 15 000 ft önálló anyagi támogatást ad..

A fenti emlékeztető alapján kidolgozott, az MME-vel és az OTvH-val  egyeztetett, valamint az MME elnökének(Dr Jánossy Dénes) és főtitkárának(Dr Sterbetz István) egyetértő nyilatkozatával megerősített és aláírásával igazolt MME Ragadozó madár-védő és solymász szakosztály alapszabálya.: /rögzíti, hogy a MAVOSZ Ragadozó-madár védő és solymász Szakosztály utóda, tehát az 1971-ben megkezdett országos méretű szervezett ragadozó madár védelmi munkáját is folytatja , az MME-n belül jogosult a ragadozó madarakkal kapcsolatos bármely szakmai kérdésben dönteni, végzi a ragadozó madarak tenyésztését és telepítését. /

 

 Tehát tagjai részér széles körű ragadozó madár védelmi és solymász lehetőséget biztosít!

 Tehát a szakosztály volt jogosult az MME-n belül önállóan dönteni a ragadozó madarakkal kapcsolatos szakmai kérdésekben !!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Az alapszabályunkban már konkrétan rögzítve lett, hogy szakosztályunk végzi a r.m-ak zárttéri tenyésztését és vissza telepítését. Mint a Bagyura-Haraszthy cikkből is  - és még más írásaikból- kiderül, hogy a solymászok 1971-76 közötti szervezett ragadozó madár védelmi munkáját tudatosan elhallgatják, úgy vélik , úgy láttatják a hivatalos szervezett ragadozó madár védelem az Ő munkájukkal kezdődött.

 Szinte meg sem száradt a tinta a fennti alapszabályunkon, mely az MME-n belüli egyetlen szakmai szervezetnek nyilvánította szakosztályunkt, szakosztályunk kihagyásával megalakították a ragadozó madár védelmi tanácsot, mely szakosztályunk szétbomasztása után ragdozó madár védelmi szakosztállyá alakult, s mintegy 6-8 éves késéssel jutott el a felbomlasztott szakosztály szakmai eredményéiig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  Mint látható az 1971-ben a MAVOSZ keretein belül elkezdett ragadozó-madár védelmi munkát az alapszabályunknak megfelelően eredményesen tovább folytattuk. Több mint 520 fészkelési adatot összesítettünk, annak ellenére, hogy egyesek(H.L) a megigért adatokat nem küldte meg. A kirepüléshez kötött premizált fészek őrséseket is tovább folytattuk.

 

  Dr Jánossy Dénes az MME elnőke mintaszerűnek tartotta a munkánkat és elismeréssel szólt tevékenységünkről, felmérési munkánkról és a tenyész telep előkészítéséről. /Mint látjuk  tanácsadói hatására véleménye később 180 fokot fordult. Ennek bonyolult hátterét később fogom ismertetni./

 

 A vadászok bevonása nélkül nem lehetett eredményes ragadozó madár védelmi tevékenységet folytatni, ezért több éves korrekt együttműködésünknek köszönhetően tárgyalást folytattunk a MAVOSZ főtitkárával.

 

  A fennti három levél a MAVOSZ-on belül -1971-ben elkezdett premizált fészek őrzési tevékenységet illusztrálja.

 

 Az MME Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály az OTvH javaslatának megfelelően külső szervei bevonásával bővítette védelmi tevékenységét.

 

 Konkrét határidőzött munka tervvel rendelkeztünk, csak néhányan nem teljesítették a vállalt munkájukat (pl. gyűrűzők)

 

 Az összesített adatok alapján 1973-ban 15 kerecsen és 1 vándorsólyom fészkelési adatot jelentettek be ragadozómadár védelmi felelősünknek. (úti beszámolóból az is kiderül, hogy 1970-ben a zempléni sólyomkőn vándor sólyom fészkelt.

 

 A Főtitkár leveléből az is kitűnik, hogy az egyesület nem volt felkészülve egy aktív működő szakosztályra, s később mindent meg is tett, hogy ez a lendület megtöriön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A fennti úti beszámolóból is kitűnik, hogy az MME Ragadozó-madár védő és solymász szakosztály az OTvH-val éa a MAVOSZ-al egyeztetett álláspontok alapján vettünk részt a DFO nemzetközi találkozóján, melynek legfőbb témája a ragadozó madarak védelme, tenyésztése és vissza telepítése volt.

  

 

 

  A ragadozó madarak tenyésztésének a legnagyobb akadálya a tudományos közvélemény szinte teljes elzárkózása és akadályozása volt. Szemben a Jánossy - Haraszthy féle állításokkal nem úgy merült föl a kérdés vagy természetes élőhelyen való védelem, vagy tenyésztés, hanem: optimális természetes környezet biztosítása a vadon élő állománynak és a tenyészetekből kikerült példányoknak, tehát védelem és tenyésztés !!!!

 

 Cade fenti idézett sorai jól jellemzi a tenyésztés ellenzőinek álláspontját és bemutatja a tenyésztők eltökéltségét a tenyésztés és visszatelepítés területén. Munkájukat nagyban akadályozta, hogy nem engedélyezték a tenyészanyag begyűjtését, így alfaj idegen példányokat is bevontak a tenyész programba, mely most az ellenzők utólagos fő érve.

  

 

 

A tenyésztés alapvető nehézségeinek megoldása után a vissza telepítés megoldhatatlanságában látták az ellenzők a legnagyobb akadályt. Hazánk ebben az időben a vissza telepítés területén is példamutatő telepítési eredményekkel rendelkezett, mely iránt az oxfordi egyetem szaklapja is érdeklődött.

  A cikk elolvasása előtt : az erőszakos módszerekkel szétválasztott ragadozó madár védelem és solymászat által előkészített tenyész telep projektet is meg kellett szüntetni, ehhez egy tudományos szaktekintély állásfoglalása kellett.

  

  Annak érdekében, hogy a rgadozó madár védelemet megkaparintsák, a pédamutatóan és eredményesen működő MME Ragadozó madár védő és solymász szakosztályt beépített ügynökök segítségével szét kellett bomlasztani és el kellett érni, hogy Dr Jánossy Dénes bennük lássa a ragadozó madár védelem "igazi" letéteményeseit

 

 

 Ez az álláspont: vagy a természetes környezetben való védelem, vagy tenyésztés sem a solymászok, sem a tenyésztők részéről soha nem hangzott el. Haraszthy is többször hivatkozott erre, de ez az állításuk nem igaz. Állításukat cáfolja a Búvár júliusi számában megjelent cikkem is. Jánossy hivatkozik az NDK példára. A Mavosz Ragadozó -madár védő és solymász szakosztálya már 1971-től aktívan együtt működött a német solymászokkal. Az NDK hivatalos szervei előzetes egyeztetés után hivatalosan is megkeresték felügyeleti hatóságainkat az együttműködés állami aszintre emelése érdekében, de a Pátkay-Szentendrey közreműködéssel megjelent solymászat ellenes cikkek hatására ez a kapcsolat megszakadt. több éves munkánt kárba veszett. Nem rajtunk múlott, hogy ez a jól induló együttműködés megszakadt.

 

 

 

  A cikk szerzője valótlanságokat állít : a DFO nem kívánt idegen fajokat betelepíteni. Tenyésztési kisérleteket végzett azon madarakkal amelyek a solymászoknál meg voltak és tenyésztésre alkalmasnak tüntek. Ezen tenyésztési eredmények alapján folytatódott a nagy egyedszámot biztosító vándor sólyom program.

 

  Sajnos Jánossy állításai mai napig hatóan akadályozzák a tenyésztési munkánkat. Téves nézeteit sokan átvették.

 Mai napig nem tudom milyen eszközökkel tudták rávenni, hogy az addigi állásfoglalásával ellentétes , mint a cikkből is látható sok helyen hamis állításokkal lépjen fel az általa is támogatot ragadozó madár tenyésztés és a solymászat ellen. Dr Sterbetz István főtitkár is csak nyugdíjba vonulása után mondta el, hogy utasították a solymászat ellenes intézkedésekre...

 Ma a világon szinte minden r.m. fajt sikeresen tenyésztenek. a kurrens fajokból évente ezrével állítanak elő fiókákat. Több ezer az előállított hybridek száma is. A világ legtöbb országában a tenyésztett madarak árúcikkekké váltak.

 A ragadozó madarak tenyésztése vissza telepítés révén közvetlenül szolgálja a természet védelmet, de talán ennél sokkal fontosabb indirekt hatása, hisz  - mint említettem - a világpiacon a piacgazdaság törvényeinek megfelelóen árúcikkekké váltak. A tenyésztett madarak révén erősen csökkenthető a természetes populációra nehezedő piaci nyomás.

 

 Ez a cikk a Búvár 1974 júliusi számában jelent meg.

 

 A pesti és pest környéki solymászok a Bp 2-es csoportba lettek beosztva. Ennek a csoportnak a titkára volt Szabó József

 

 

 

 

 

 

 

 

 E cikk is kiemeli az 1971-es  ragadozó madár védelem kezdetét, mely a MAVOSZ Ragadozó madár védő és solymász Szakosztályon belül indult be.

  Az természetes, hogy a Pátkay-Győry féle állásponttal átitatott "tudományos világ" bizalmatlansággal tekintett a solymászomra, ezét a szerkesztő csatolta e véleményét is. Ezt a bizalmatlanságot mindenütt tapasztaltuk. Eredményeink kevéssé számítottak. Meg kell jegyezni, hogy az illegális solymászok ellen minden fórumon (rendőrség, OTvH, Tanácsok) felléptünk, a tudomásunkra jutott madárkereskedők hazai beutazását a hatóságoknak bejelentettük. Ezen dokumentumok a solymászat történetét feldolgozó írásaimban olvashatók. Ezek alapján a hatóságok még látszat eredményeket sem értek el.

A nemzetközi kitekintéshez két cikket mellékelek 

 

 

 

 

  

 

 

 

 A fenti cikkből is látszik Európa solymászainak, solymász szervezeteinek mindenütt meg kellett kűzdeniük fennmaradásukért. Mint látjuk az út a pozitív diszkrimináción keresztül vezetett, ezt a módszert vette át hazánk is. (igaz sokkal kevesebb lehetőséget nyújtva, mint amit az EU megenged) Egykoron nagyon örültünk volna, ha a mi miniszterünk is ilyen kedves hangú levélben tájékoztatott volna arról, hogy szívügyének tekinti a solymászat jogi kereteinek a megteremtését.

 

 

 

 

 

 E cikkből is látható, hogy 76-77-ben már Európában is nagy mennyiségű vándor sólymot tenyésztettek, de ezek solymászati célú legális értékesítése jogi akadályokba ütköztek, mely elősegítette a fekete kereskedelmet, mely éppen a madárvédelem ellen hatott. Hazánkban  még néhány évvel ezelőtt is e 40 évvel korábbi - régen túlhaladott - elvekkel találkoztam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: A Ragadozó-madár védelem első országos szervezet
solymászatról mindenkinek, elméletek, ismeretek, kalandok - © 2008 - 2024 - solymaszat.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat