A HÉJÁK VÉDELMÉBEN (BOGYAI FRIGYES)

 

Hazánk kiemelkedő szigorú természetvédelmi törvényekkel rendelkezik e szigorú védelem kiterjed a ragadozó madarakra is.

Hosszú évtizedek kitartó munkájának eredményekét a solymászat hanyatlásával dúvadnak, minden eszközzel irtandónak tartott héja is bekerült a védett állatok közé. Természetesen a magyar gyakorlatnak megfelelően bizonyos körülmények között  - elvileg előzetesen megkért engedély alapján - mai napig is elpusztítható. Itt mindíg vadgazdálkodási szempontokra hivatkoznak. ez a mintegy évszázados tudósaink által is támogatott nézet mára elavult.

Az cáfolhatatlan tény, hogy az egyik legügyesebb legtehetségesebb ragadozó madár. Mára vadgazdálkodási szerepe lényegesen megváltozott, szerepe elhanyagolható!

Megváltozott vadászati vadgazdálkodási gyakorlatunk és az új állat és természetvédelmi törvényeink által elbizonytaladott sport és hivatásos vadászok tevékenységének eredményeként az országot több mint százezer vaddisznó árasztotta el, melyek elpusztítják az apróvad állomány szaporulatát , de természetesen a védett állatokat sem kímélik. Az országban többszörösére nőtt a róka állomány és - egyes szakértők szerint mára százezer és egymillió között van a kóbor kutyák ésmacskák száma. E hadseregnyi védett és haszon állatokat pusztító komplex "hadsereghez" képes a hazánkban fészkelő ill a vonuló kóborló héják száma nem éri el e létszám egy ezrelékét se!! ezért  elpusztításuk külön engedélyhez kötve sem indokolt.

Ha a fenti adatokhoz azt is hozzá tesszük, hogy megbízható létszám becsléssel sem rendelkezünk, csak azt tudjuk, hogy létszámuk megfogyatkozott, gyérítésük engedélyezése szakmailag megalapozatlan és indokolatlan.

Az tény, ha egy baromfi, vagy fácán telepen könnyen zsákmányhoz jut, oda vissza jár - minden élőlény ott keresi az élelmét ahol előtte azt a legkisebb fáradsággal tudta beszerezni. Ez a mai árak mellett helyileg jelentős kárt okozhat, melyet a törvényi lehetőségek ellenére senki sem térít meg. A védett állatok által okozott károkat tűrni kell, mely ellen a gazdák az egyre terjedő illegális mérgezésekkel védekeznek. (lásd. sas mérgezések)

A héja esetében pedig engedéllyel /vagy a nélkül/ lelövik, befogják és agyon csapják...

Már a 60-as évek végétől kezdett kialakulni az a gyakorlat, hogy a fácán telepeken befogott, vagy a környékén lévő fészkekből kiszedett példányokat solymászati célra használtuk fel. A solymászoknál a fiatal kori mortalitás elenyésző, míg a természetben a fiatal példányok jelentős hányada elpusztul. A solymász madarak jelentős hányada több évig is egészséges, természetes szerű  (szabadon röpül, vadászik, egyes esetekben szaporodik) életmóddal sokáig él. Az esetleg elszökött madarak pedig néhány héten belül vissza illeszkednek a szabad természetbe, melyet több szabadon költő béklyós madár is igazol.(A természetbe való gyors vissza illeszkedés a héjára vonatkozik!)

A háják oktalan elpusztítása helyett a helyileg kárt okozó héjákat csak a solymászok madár utánpótlási igényeire szabadna felhasználni.

Hazánkban és a környező országokban a héják solymászati negbecsülése,  presztizse alacsony volt és a mai napig se került méltó helyére.

Vizsgáljuk meg ennekaz okait:

1-/ Az intenziv vadgazdálkodás elterjedésével a héja dúvaddá, tűzzel vassal írtandó madárrá vált (bővebben: dzsigt.hupont.hu : Amit a duvad irtásról tudni kell) Évi 5-6000 példányt pusztítottak el hazánkban, Romániában ez a szám ennek a többszöröse, de hasonló adatokról számoltak be a szlovák és a lengyel solymászok is.  Évtizedeken keresztül bárki ingyen, vagy fillérekért hozzá juthatott. Az is igaz, hogy irtásuk kötelező volt, de solymászati célú felhsználását a természetvédelmi hatóságok korlátozták, bonyolult engedélyezési eljárásokhoz kötötték, melyet sokan nem is értettek, hiszen mint vadásznak kötelessége volt irtani, de ha solymász is volt ,akkor már a beszerzését, tartását külön engedélyeztetni kellett....

2-/ Hazánk solymászainak szemléletét erősen befolyásolta Lelovich György ..Mint a XX. sz egyik legnagyobb európai solymász egyénisége, írásaiban elbeszéléseiben a vándorsólymot istenítette és nála a solymászat szinte a solymászat magas iskoláját jelentette, vagyis lóhátról vándor sólyommal gémet, ludat pedzeni. A héja nála csupán eszköz volt, élelem és tanállat fogására használta. Hírdette, hogy a klasszikusok által 40 napig tartó idomítás helyett két hét alatt betanitja és vadászik vele - azt már nem tette mellé hány nap múlva léptek le ezek a madarai. (Kálló Ferenc solymász mester is utánozta, s egy őszi-téli szezonban 14 héját vásárolt egymás után a gödöllői fácántelepről közülük 4-et másodszor.) Lelovich későbbi héjáinak egy része is alkalmatlan volt közös vadászatra, hisz nem szoktak emberekhez, nem voltak a klasszikus értelembe behordva. Jól példázta ezt, amikor Palotáson az első közös vadászatot megszerveztem az ifjú solymász generáció legnagyobb csodálkozására Lelovich öreg hím héjája ahogy emberek közé hozta megállás nélkül ugrált. /persze erre is meg volt az elmélet: a vadőr nem tudja 300 méternél jobban megközelíteni.//fotók a dzsigt.hupont.hu-n/

3./ A királyi főúri udvarokban elterjedő látványos solymászatok szereplői egyre inkább a sólymok lettek éppen a mindenki számára látványos lenyűgöző vadászati stílusuk miatt, mely stílust  a solymászat mesterei művészi fokra fejlesztettek. A solymokat röptudásuk szépségük ritkaságuk alapján osztályozták  s ennek megfelelően évszázadokon keresztül vadászsólymokat /rusticolusokat/ csak az uralkodók tarthattak. utána rangjuknak megfelelően volt osztályozva ki milyen vadászmadarat tarthat. Európai uralkodók solymászati rendjéról fennmaradt irásokban héjáról nem is olvastam. ( A héja és a karvaly vadászati szerepére utalnak azok a családi levelezések, melyben intézkednek a fiókák beszerzéséről, a madarak behordásáról s a számadáskönyvekben a héja ill. karvaly fiókák beszerzési árai.) E madarakat elsősorban mint igen tehetséges, eredményes vadászokat becsülték egész Eurázsiánan, s becsülik még sok helyen ma is. pl.: a vonuláskor befogott, betenított, majd a szezon után szabadon engedett karvalyokkal Egyiptomban, Grúziában naponta akár 100!!! vonuló kövér fürjet prdzettek, a madár megerőltetése nélkül.)                                      A solymászat, a sólyommal,  lóval, kutyával folytatott társas vadászatok hadgyakorlat szerepére a vezetők hamar rájöttek s nem ritkán rendeztek több ezer, vagy tizezer fős solymászatokat Kínától a Maghreb országokig.

A HÉJA SOLYMÁSZATI JELENTŐSÉGE.

Valószínűleg a héja volt az első ragadozó madár faj, melyet az ember solymászati célra betanatott, s egyes K-i népeknél a mai napig a legmegbecsültebb solymász madár

 

Nézzék meg ezt a győztes héját!! tömegben nyugodtan űl gazdája csupasz kezén nem azért mert gazdája fakír, hanem mert egy jól behordott héjához a vadászaton kívül nincs szükség vastag solymász kesztyűre. A nyakzsinór és a rajta lévő csöngő mind azt bizonyítják, hogy gazdája madara tulajdonságainak maximális kihasználásával dolgoztatja madarát. A héja sprinter madár, nem a hosszú távú üldözásekre való. Hogy ezt a tehetségét ki lehessen használni nagy kezdő sebességet kell számára biztosítani, ezt úgy éri el a solymász, hogy dobáskor /NEM ENGEDÉSKOR!!!/

a nyakzsinórt markába fogja nagy lendülettel dobja a madarat az nyakával bele támaszodva a zsinórba a dobás teljes energiájával , lendöletével tud indulni, így rövid gyors üldözéssel beéri és legyűri zsákmányát. Nem fárad ki a hosszú üldözéstől, minden megerőltetés nélkül egymás után többször is lehet zsákmányra ereszteni.

Aki hosszú üldözéseket szeretne látni az idomítson "ököl sólymot"!

Az európai solymászok által is nagyrabecsült, forrásként használt nem sokkal az időszámításunk után keletkezett arab - perzs solymász könyvek címe Baz name vagyis a héja könyve, mely cim is arra utal, hogy kezdetben vala a héja és megbecsülése e területeken tovább tart, sőt az újabb arab solymász könyvek is megtartották a hagyományos címet.

A héja és néhány területen öccse a karvaly kiemelkedő szerepét számos népnél a mai napig megtartotta. A hófehér vadász sólymok, diplomáciai, sport és társadalmi szerepe mellet bizonyíthatóan több népnél a héja kiemelkedő solymászati jelentősége nem csökkent. Ezt káthatjuk a japán kóreai kinai indiai festményeken rajzokon miniatúrákon.

A felvidékig hatoló török birodalom magával hozta keleti solymász kultúráját és 150 éves itt tartózkodásuk alatt kölcsönösen hatottak európa solymászati kultúrájára, s európai is hatott reájuk.

 

 

 

 

 

A fenti képeken indiai nők solymászatát láthatjuk.

 

Babur Name 82 miniaturát tartalmaz az indiát meghódító és az egységes indiát létrehozó Bábúr életéről. Ebből 10-en solymász is látható, ebből is érzékelhető a solymászat preztizse és a napi életbe való beágyazódása.A 10 kép közül csupán ezen látható sólyom, amint a hódoltatott nép követe az báburnak átadja, a többin kizárólag öreg héja látható.

 

A kép címe : nomád fejedelem /Federico II di Svevis  Arte della Falconeria/ Itt nincs más csak a fejedelem és üdvartartása, s a díszes űlőkéjén űlő, nyugodt jól behordott öreg tojó héja. a madár a fejedelmi trón szélén elhelyezett kerti állványon űl . A fejedelem kezével mutat a madárra, mely a kép közepén van mindenki a madárra tekint, melynek szákmányaiból éppen akkor készít terítáket a solymász. A " barbár" népeknél a fejedelmi trónus, mely mindig a többiek fölé emelkedik a világ közepét szimbólizálja, s a fejedelem kezével mintegy átengedi ezt a megtiszteltestést a kitűnő vadász madárnak.

 

Ez a gyönyörű miniatúra is jellegzetesen ábrázolja a K-i solymászok egyik legmegbecsültebb vadász madarát. A jobbkezes kesztűn nyyugodtan felszerszámozva lábain csengőkkel, nyakában a gyors indításhoz szükséges nyakzsinórral. A kép a nyugalmat, a a madár és a solymász közötti teljes összhangot tükrözi.

 

 

                   folyt. köv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

 

 

Oldal: A HÉJÁK VÉDELMÉBEN
solymászatról mindenkinek, elméletek, ismeretek, kalandok - © 2008 - 2024 - solymaszat.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat